Football Manager blog: Soilhull Moors: 1.szezon

Előzmény

Legutóbbi menedzseri élményem a Championship Manager 3-al volt, ami nagyon régen volt… Az azóta eltelt időben nem nagyon játszottam foci-menedzser játékkal, de pár hónappal ezelőtt ismét „megfertőződtem”. Első karrieremet a FM 2010-ben a DVSC csapatával kezdtem, akikkel a 2020-as évekig játszottam. A nem dinamikus liga-reputáció, egy liga-kupa bug (2018-ban gyakorlatilag befagyott, megszünt), az áttörés hiánya miatt (legjobb eredmény egy BL elődöntő volt) viszont új kihívást kerestem.

Az új karrieremet az angol hatodik osztályban indítottam el. Mindenképpen olyan csapatot szerettem volna irányítani, akik még nem nyertek semmit, üres a „dicsőségfaluk”. Három együttes közül választhattam a legalacsonyabb angol (játszható) ligából és a Soilhull Moors csapatára esett a választásom. A csapatot 2007 július 10.-én alapították

Előszezon

Az érkezésem után gyökeres változtatásokat hajtottam végre a szakmai stábon, szinte a teljes személyzetet lecseréltem. A média a 19.helyre várt minket a 22 csapatos bajnokságban, ami épphogy bent maradó helyet ér. A vezetőség éppen ezért a kiesés elkerülését tűzte ki célul, én viszont a mezőny első felét ígértem, így valamivel nagyobb fizetési keretet kaptam, de átigazolásokra továbbra sem kaptam pénzt.

Az én személyes elvárásom a feljutásért való harc volt, de mivel nem nagyon edzettem eddig ilyen alacsony ligás csapatot ezt nem is mertem ígérni a vezetőségnek. A szakmai stáb mellett a játékoskeretben is óriás átalakítást hajtottam végre. A nyár/ősz folyamán összesen 71 (2009 október 25-ig) játékos érkezett próbajátékra. A felkészülési meccseken így nem is az eredmény, hanem a formába lendülés a játékosok tesztelése volt az elsődleges cél. A 71 játékos közül végül heten maradtok azok, akik végleges szerződést is kaptak és kötöttek is a klubbal.

Felkészülési mérkőzések

Nyári igazolások:

Pattison Ben a védelem jobb oldalára érkezett és stabil kezdő lett.

Moses-Garvey Aaron csatárnak érkezett és alapembere lett a csapatnak.

Hinds Jermaine védekező középpályás szerepkörbe érkezett és hamar a csapat egyik legfontosabb tagja lett

Moore Chris csatár posztra érkezett, de csak a 3-4.számú játékos lett a posztján

Gibbons Luke cserekapusnak érkezett, és amikor kidőlt az első számú kapusom remekül pótolta

Carolan Ryan bal és középső védőként egyaránt bevethető, tehetségének és sokoldalúságának köszönhettő a szerződést. Csak kiegészítő ember volt, de amikor lehetőséget kapott, akkor élt vele.

A szezon elején három játékost is kölcsönvettem, Glover Danny (csatár, Port Vale), Simmonds Sam (DC, Aston Villa) és Shaun Timmins (DL, Birmingham). Közülük egyedül Danny Glover váltotta be a hozzá fűzött reményeket, őt végül a 3 hónap lejárta után a teljes szezonra kölcsönvettük, a többieknek pedig megköszöntük a játékot, de ne szaladjunk ennyire előre.

Danny Glover, a csapat sztárja

A bajnokságban azt vártam, hogy a szezon első felében középcsapatként fogunk szerepelni és ahogy szépen lassan összeszokik a gárda, úgy fognak jönni az eredmények. Ez nagyjából így is történt, az első 11 forduló után mindössze 14 pontunk volt, de akkor jött a fordulópont: a 12. játéknapon a toronymagas éllovas, 11 meccs után 8-3-0-s mérleggel rendelkező Southport csapatát fogadtuk és 166 néző előtt sikerült 1-0-ra legyőznünk a bajnoki éllovast! Ez óriási lökést adott a csapatnak és innentől kezdve sorra jöttek a győzelmek és szépen lassan lépkedtünk feljebb…

Októberben ráadásul sikerült egy újabb minőségi játékost leigazolnunk, a holland-antillákbeli Robertino Rafaela középső védő létére hamar a csapat egyik sztárja lett.

Robertino Rafaela, a védelem motorja

Érkezésével biztosabbá vált a hátsó alakzatunk és elkezdődtek a FA kupa küzdelmei: az első két körben szerencsénk volt a sorsolással, hazai pályán játszattunk alacsonyabb osztályú klubok ellen és simán jutottunk be az utolsó, 4.kvalfikációs fordulóba, ahol viszont már az egy osztállyal felettünk játszó Rushden & Diamonds vár ránk, de bíztam a bravúrban. Sajnos már a harmadik percben gólt kaptunk, de nem esett össze a csapat, a 23. percben egyenlítettek és több helyzetet alakítottunk ki végül az első félidőben, mint a jóval patinánsabb Rushden. A második félidő elején aztán az ellenfél soraiból kiállítottak egy játékost, így kockáztattam, hazai pályán, emberelőnyben mentünk előre, de sajnos nem sikerült újabb gólt szerezni, így következhetett az újrajátszás, ezúttal idegenben. A forgatókönyv annyiban ismétlődött, hogy ismét ők szerezték vezetést az elején (11.perc), viszont egyenlítenünk nem sikerült. Ezt megakadályozta azt, hogy a 38.perctől emberhátrányban játszottunk, amit a 83. percben „egalizált” a bíró azzal, hogy egy hazai játékost is kiállított, de sajnos túl sok helyzetet nem tudtunk kialakítani ez után sem, így búcsúztunk a FA kupától.

FA Kupa

Szerencsére a bajnokságban egyre jobban ment, fél távnál 21 forduló után a 3.helyen álltunk. Sajnos a 21.fordulóban a Southport vendégei voltunk és kiütéses 4-1-es vereséget szenvedtünk, így 10 pont lett a hátrányunk. Eddig bíztam abban, hogy megcsíphetjük az első helyet is akár, de most már ehhez nagy bravúr kell és a realitás az, hogy a 2-5. helyet elérjük és rájátszást játszunk a feljutásért. Ennek elérése az eddig mutatott játék és eredmények tükrében kötelezőnek tűnt.

A bajnokság állása 16.forduló után

Ami viszont ezután következett, arról jobb nem is beszélni, borzasztóan visszaestünk, egyszerűen semmi sem sikerült, január és április között 13 meccsen maradtunk nyeretlenek. Közben a FA Trophy sem úgy sikerült, ahogy vártuk, az első két kört ugyan sikeresen vettük, de a harmadik fordulóban összeakadtunk ismét azzal a Rushden, aki a FA kupából kiejtett minket és ezúttal is ők búcsúztattak minket.

FA Trophy

A szezont így elég csalódottan zártam, a 22 csapatos bajnokságból csak a 13. helyet értük el. A nyárra egyértelmű volt a terv: megerősíteni a keretet úgy, hogy egy feljutásra esélyes csapatunk legyen.

BAJNOKSÁG VÉGEREDMÉNYE