Soilhull Moors, 8.szezon

Hasonlóan kezdeném ennek az évnek a beszámolóját is, mint a negyedik és hatodik évét.

Első év: Blue Square North középmezőny (13.hely)

Második év: Blue Square North feljutás (1.hely)

Haramdik év: Blue Square Premier középmezőny (14.hely)

Negyedik év: BSP feljutás (1.hely)

Ötödik év: Coca Cola 2. Liga élmezőny (4.hely)

Hatodik év: Coca Cola 2. Liga feljutás (1.hely)

Hetedik év: Coca Cola 1.Liga közép(-él)mezőny (11.hely)

Egyértelmű, hogy ezúttal is minek kéne következnie. A tavalyi szezonnal úgy, ahogy megvagyok elégedve, nem vártam azt, hogy legyen esélyünk a feljutásra, de volt. Igaz, a pocsék szezonkezdet és a kiesők elleni pontvesztéseknek köszönhetően a végén lemaradtunk.

A nyáron az eddigi 7éves karrierem egyik legszebb pillanata érkezett: a vezetőség bejelentette, hogy új stadiont épít! Az eddigi 3050 fős „katlan”-t a tavalyi évben szinte mindig megtöltöttük, 3024-es átlagnéző számot hoztunk, valamint az a játékos eladásoknak köszönhetően az egyenlegünk is pluszban volt. A 12712 nézőt befogadni tudó stadionunk 2 év múlva épül csak fel, ráadásul elég komoly bankhitelt vettünk fel: 15 (!!!) éven keresztül kell majd törlesztenünk. Sajnos, városunk nem túl nagy, összesen 95.000-en élnek itt, remélhetőleg mindannyian futball-őrültek :)

A hír:

A stadion építése mellett is komoly változások történtek a klub életében ezen a nyáron. Több, a tavalyi szezonban alapember távozott (többségük ingyen) és helyükre többnyire tapasztaltabb, kicsit jobb játékosok érkeztek. A kérdés, hogy mennyire tudunk majd összeszokni, mivel a tavalyi alap kezdőcsapatomból mindössze négyükkel számolok idén is a kezdőben: a tavaly és idén is kölcsönben nálunk játszó Ouvrard (DL), Bennett (DR), Moore (ML), Barthelemy (SC).

A stadion beruházás miatt a vezetőség kissé összehúzta a nadrágszíjat és a tavalyi év végéhez képest az új szezon elején rosszabb körülmények vártak átigazoláskor:

A fizetési keret 40millióról 29-re csökkent (forint)

A játékosok fizetései viszont a nyári érkezők miatt emelkedtek 28,5millióról 37-re, így alaposan túlléptem a keretet.

A tavaly évvégre „felépített” 130milliós átigazolási keretemet 19-re csökkentették.

Amíg tavaly a játékosok eladása után befolyt pénzből 40%-át költhettem igazolásra, addig idén nullát.

Hosszútávon viszont nyilván megfog térülni ez, de ínséges pár év következik. Jó lenne, ha csak egy lenne és jövőre már a Championshipben szereplnénk. Elvárásnak mid-table finish-t adtam meg, de csak azért, mert ha nagyobb célt tűzök ki, akkor sem adtak volna több pénzt. Valójában a feljutás a cél, az 1-2.hely is elérhető szerintem, ha hamar formába jövünk, de az osztályozós helyek (3-6.) megszerzése már kötelező feladat! A média a 19.helyre vár minket, ezúttal (is) rosszul mérik fel a csapat erejét.

A nyáron összesen 30 új játékos érkezett! Közülük viszont 9 kölcsönjátékos (kettőjüknek hosszú távú, év végig szóló szerződésük van, a többi hét játékos viszont csak 3hónapig „tesztelem”). A maradék 21, véglegesen érkező játékosból pedig mindössze öt játékos érkezett az A csapathoz, a többi 16 tehetséges fiatal, akiket kölcsönadok. A legismertebb érkező, a 35 éves, levezető Hajnal Tamás, aki remélhetőleg sikerekkel a háta mögött fog majd visszavonulni tőlünk.

Egy komoly hibát is elkövetettem: több szerződést is végül a legvégén visszautasítottam, mert kompenzációt kellett volna fizetnem, ám egy esetben nem figyeltem, így 3 havi törlesztő részletet adtam ki egy fiatal tehetségért…Áááájáááj.

Nyári átigazolások

Az érkezett játékosok:

Két, hosszútávú kölcsönszerződést kötöttem, a tavaly stabil Man City’s fiatal balhátvédet az idei évben is minket erősít.

Baptiste Ouvrard

Szintén a teljes bajnokság alatt rendelkezésemre fog állni a tavaly 2-3. középső hátvédnek számító N’Diaye, aki idén viszont könnyen lehet, hogy csak 4-5. számú védő lesz.

Leyti N'Diaye

Rajtuk kívül is érkezték még kölcsönjátékosok, ők azonban csak 3-3 hónapra. A nagy jövés-menés miatt rekord mennyiségű felkészülési meccset játszottunk, 29 nap alatt összesen tizenhármat! Reméltem, hogy mindannyian formába lendültek és valamennyire összeszoktak egymással a fiúk. 

  

 Felkészülési mérkőzések:

A bajnoki rajt után nem sokkal még egy játékos érkezett az A-csapathoz:

Musavu Kung

A bajnokságot ugyan jól kezdtünk, a középmezőnyben voltunk az első 10-15 forduló után, de ami ezután következett… Sehogy sem sikerült ponto(ka)t szereznünk. A kupákban sem alkottunk maradandót, a legjelentéktelenebb Liga-Kupában idegenben ejtettük ki a Fulhamet, de amúgy semmi extra és ez sem ért túl sok mindent.

 Liga-Kupa

 Johnstone Paint Trophy

 FA-Kupa

 

Ami ennél is elkeserítőbb az a bajnokság. Egymás után 8 mérkőzést vesztettünk el, majd szabadságra mentem, átadtam a segédedzőnek a kispadot. Az elején még sikeres volt, 2 meccs/2pont, gondoltam akkor visszaveszem én, de nekem ezúttal sem ment. Most már az ass.man sem húzott ki a gödörből, ő sem tudott pontokat húzni, tragikus lett a szezon. A feljutás volt kitűzve célként. Jövőre ugyan más osztályban szerepelhetünk, de nem a Championshipben, hanem a Coca Cola 2.ligában, ugyanis kiestünk…

Több hibát is elkövettem az évben, először azt, hogy a nyáron teljesen átalakítottam a keretet. Úgy éreztem, hogy a keret megerősítésre szorul, ha fel akarok jutni ezért szinte a teljes csapatot kicseréltem. Ráadásul rengeteg kölcsönjátékossal álltunk fel a bajnokság első felében, rendszerint a maximum 5 kölcsönjátékos ott volt a kezdőben. Mondjuk kicsit nem értem, hogy az első pár forduló miért sikerült jól és miért utána jött a visszaesés, de januártól, illetve amikor már biztossá vált, hogy nem juthatunk fel ismét hozzányúltam a csapathoz. Az összes kölcsönjátékost visszaküldtem/leküldtem a tarcsiba és azzal a csapattal játszottuk végig a tavaszt, akikre hosszútávon számítok, reménykedtem hogy összeszoknak és jövőre együtt reális eséllyel vehetik célba a Championshipet. Hát, nem sikerült.

A napokban kijön a FM 2011, így nem tudom még, hogy folytatom-e ezt a karriert. Egy kicsit elvesztettem a kedvem…

 Tabella

 Bajnoki meccsek, 1.rész

Bajnoki meccsek, 2.rész

 Statisztikák, 1.nézet

Statisztikák, 2.nézet

 Az összes átigazolás

Best Eleven

 

Soilhull Moors, 7.szezon

Két évente sikerült mindig osztályokat lépni, feljutottunk a Blue Square North-ból, A Blue Square Premier-ből és a Coca Cola Liga 2-ből is, ráadásul mindegyik bajnokságot meg is nyertük, így szépen lassan nő az érmeink/trófeáink száma.

Dicsőségfal

Az eddigi éveket figyelembe véve idén nem fogok feljutni…Az új ligákban az első években ez eddig egyszer sem sikerült, ráadásul tudásban is itt lesz eddig a legnagyobb ugrás a két bajnokság között. A cél persze a mielőbbi feljutás, amire szerintem reálisan csak a második évben lesz esély, de az is lehet, hogy a harmadik évig kell várni ezzel…Meglátjuk…

A média szokás szerint 24.helyre vár minket, a vezetőségnek én a kiesés elkerülését adtam meg célul és „titkos” célom a középmezőny (8-14.hely) környéke.

Bíztam benne, hogy történnek változások a klubnál, de csalódtam: anyagi gondok miatt megmaradt a stadionunk 3050 fős (amit már tavaly is megtöltöttünk, amikor a dobogón álltunk) és sajnos nem a mi tulajdonunkban van, úgyhogy újat kéne építeni, pénz pedig nincsen nagyon, hiszen tavaly veszteségesen működtünk. Hiába tartottam szűken a fizetési keretet, a kis stadion miatt nem tudtunk profitábilisan működni. A pénzhiány miatt pedig az edzéslehetőségek és az utánpótlás képzés is ugyanolyan még mindig, mint hat éve: alap (bacic) mindkettő…

Az edzői stábot sem sikerült bővítenem, ugyanúgy 10-en foglalkoznak a játékosokkal, mint tavaly. Megfigyelőkből sem engedélyeztek többet, a tavalyi nyolcnál, de bíztam benne, hogy ezúttal már messzebbre is elmehetünk (Jelenleg csak Nagy-Britanniát és Franciaországot tudom figyeltetni), de ez sem változott.

Ráadásul sokáig úgy nézett ki, hogy a játékos piacon sem leszünk érdekeltek…Úgy tűnt, ugyanaz a csapat fog nekivágni ennek az idénynek a Coca Cola 1.ligában,mint 3-4 éve a Blue Square Premiernek. Aztán a bajnokság kezdete előtt csak-csak sikerült új játékosokat igazolni, akik ráadásul első látásra erősítést is jelentenek:

Nyári átigazolások

 

A nyáron érkezett játékosok bemutatása:

Idén először sikerült játékost eladnom. A tavalyi évhez hasonlóan a fiataljaim nagy részét ezúttal is kölcsönadtam alacsonyabb osztályú klubokhoz. A tartalékcsapat egyik játékosát, a magyar generált ifimet (akit 1éve vettem) figyelte egy csapat, gondoltam egy próbát megér: felajánlottam az értéke körül és érkezett is ajánlat érte, 50 millió forintot ajánlott érte a Seria B-be idén feljutott (és 2 éve még Seria C2-es) Brindisi. Igaz, részletben fizetnek, de ez a bevétel a tavalyi összbevételem 9%-a (és a tavalyi vesztéseget 30%-ban visszahozza). Ráadásul reális esélye csak 2-3 év múlva van bekerülni a csapatba, hiába fejlődik szépen, nem tudom, hogy ez kitart-e nálam, ilyen körülmények között. Az eladás teljesen egyértelmű volt.

Halgas Csaba

A holtszezonban még két játékos távozott, mind a kettőjüket jobban sajnáltam, mint Csabát.

Mark Connolly (18 éves) mindössze az idén januárban érkezett hozzánk és csak második számú jobb szélső volt, többnyire csereként kapott bizonyításai lehetőséget tavaly, ám amikor már biztossá vált a feljutást a kezdőcsapatba jelöltem és nagyszerűen játszott ás az új idényre már első számú játékossá lépett elé a posztján. Igen ám, csak a nyár végén érkezett Vandamme, aki ellen Connollynak kéne még 1-2 év…Ráadásul a nyár elején felreppent az a pletyka sajtóban, hogy többen érdeklődnek utána: fel is ajánlottam őket, két csapat jelentkezett be, az első ajánlat komolytalan volt (nem adtak annyit amennyit kértem, ráadásul részletre), a második viszont megadta, amit kértem. Az anyacsapatom, a West Bromwich egyből készpénzben letette az általam kért összeget +50%-ot ígért a következő eladásból. Mivel csak második számú játékosom lenne idén, ezért visszautasíthatatlan volt ez az ajánlat: távozott Connolly.

Mark Connolly

A harmadik távozó Stéphane Biakolo volt, aki négy éven keresztül szolgálta a klubot. A Blue Square Premier ligába történő feljutáskor érkezett és alapember volt ebben a két évben, csak úgy, mint az első coca cola 2.ligás szezonban. A harmadik szezonban több sérülés is gyötörte (köztük a szezon végén egy 4 hónapos), ráadásul öregedett és az új szezonba csak 5-6. számú csatár lehetne, így inkább eladtam a Seria C2-be egy jelképes összegért, legalább nem kell a fizetést fizetni.

Bajnokikon 4 alatt a mérlege: 138 meccs/62 gól

Összes tétmeccse nálam: 164 meccs/71 gól

Az előző 4év statisztikáját visszanézve 11.424 percen keresztül viselte tétmeccsen a Soilhull Moors mezét. Munkájáért hálásak vagyunk és további sok sikert kívánunk a hátralévő karrierjéhez.

Stéphane Biakolo

Hogy miért forintban számolok? Nem tudom, ezt szoktam meg. A Blue Square Northban olyan kis összegek voltak, hogy nem igazán akartam pár tíz-száz eurós fizetéseket, tételeket nézve, forintban szebb, ráadásul korábban csak egy csapattal játszottam hosszú karriert: A Debrecennel, akiknél, mivel magyar csapatról van szó, forintban volt az elszámolás. Tervezem, hogy át fogok térni más pénznemre, csak 1, nagyon meg szoktam a forintot és a hivatalos szigetországi pénznem a Ł nem tetszik (sehol máshol nem használják…), €-t meg azért nem akarok, mert elvégre Angliában vagyunk…És amúgy is az összegek forintban vannak a fejemben, úgyhogy marad egyelőre ez :)

Ha már Magyarország akkor meg kell említenem hogy mennyivel jobban szerettem kis hazánkat. "15 éven" keresztül voltam a Debrecen edzője és sokkal jobban tetszett a hazai bajnokság, meg ami körülvette. Borzasztóan hiányzik Angliában nekem a téli szünet, az a 1-2 hónap, amikor lehet pihenni, felkészülési meccseket játszani, igazolások után kutatni. Itt csak az utóbbira van lehetőség, de az sem annyira élvezetés, mert szerda-szombat ritmusban játsszuk jó esetben a meccseket. Amikből rengeteg van…Amíg otthon egy szezon 30meccsből állt, addig itt ez 46, több mint másfélszer annyi…Rengeteg és egy idő kezd unalmassá válni ez a sok meccs, főleg, ha a csapatnak nincs esélye a középmezőnynél jobb helyen végezni. Harmadrészt nagyon bosszant még Angliában a Liga Kupa. Sok IRL menedzser "kollégát" nem értettem, hogy miért adja ezt fel, elvégre úgy gondoltam, hogy minimális pénzdíj úgy is lesz+a dicsőség. Hát, pénzdíj az nulla, dicsőség meg lehetetlen, mert mi vagyunk a leggyengébb osztályúak (mondjuk idén már nem, de az elmúlt 2 évben a Coca Cola Liga 2-vel azok voltunk), akik szerepelnek itt, csak erősebb csapat jöhet. Egy ideig Magyarországon is utáltam ezt, fölösleges nyűg, de aztán tökéletesnek bizonyult és megimádtam: hasonló (inkább gyengébb) csapatok ellen küldhettem pályára a fiatal játékosaimat bizonyítani, ráadásul garantált hat meccs volt… Itt viszont csak egy van, legrosszabb esetben egy premier ligás csapat ellen, nem túl jó érzés nagy zakónál debütálni a nagy csapatban, úgyhogy egyelőre semmi értelmét nem látom ennek a sorozatnak. Nade vissza a szezonhoz:

A Liga Kupa ezúttal sem sikerült…Az első fordulóban a szintén Coca Cola 1.ligás MK Dons-hoz látogattunk, akiket a feljutásra esélyes csapatként tartanak számon, így nem csoda, hogy idegenben simán kikaptunk. Mindegy, nem is érdekel…

Liga-kupa

A bajnokságot pocsékul kezdtük… Sejtettem, hogy jóval erősebb lesz ez az osztály, de hogy ennyire? 5 meccs után 3rúgott góllal 0 (NULLA) pont!!! A borzasztó forma miatt a Johnstone Paint Trophy első köréből egyből kiestünk, pedig alacsonyabb osztályú ellenfél ellen játszottunk.

Johnstone paint trophy

Az ősz folyamán még két (kölcsön) játékos érkezett, egy bal védő posztra, valamint Mark Conolly, miután eladtam a WBA-nak, ők kölcsönadták nekem. Nagy nehezen megszereztük első győzelmünket és szép lassan kezdtünk felzárkózni. A bajnokság második negyedét majdnem nyeretlenül „abszolváltuk”: zsinórban 9 meccsen nyertünk!!! Attól féltem, hogy a kiesés elkerülése ellen kell majd küzdenem a rossz kezdés után, de a fantasztikus sorozatnak köszönhetően egészen a harmadik helyig feljutottunk!

A FA Kupa első körében hazai pályán simán vertük a 3 osztállyal lentebb játszó ellenfelünket. A második körben idegenben sikerült kivívnunk a továbbjutást egy szintén coca cola 1.osztályú csapat ellen, mígnem a 3.körben a Southamptonhoz látogattunk. Sima vereség, de ebből a versenysorozatból a maximumot hoztuk ki.

FA Kupa

A januári átigazolási időszak elején érkezett hozzánk Szabó János, aki viszont rossz fizikai kondiciója miatt sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A balhátvéd posztján is változás történt, de ezúttal is „kölcsönből” oldottuk meg ezt a posztot, az ősz folyamán két játékos játszott itt és közülük a jobbik maradt (illetve jött a szezon végéig)

Szabó János

A bajnokság tavaszi sorozata viszont nem úgy sikerült, ahogy terveztük: nagyon durva meccseken vesztettünk pontokat (hazai pályán kiesőjelölt csapatok ellen x-eltünk, meg veszettünk), így a 6-12.hely között ingáztunk. A szezon vége nem sikerült túl jól, a nehéz meccseinket nem tudtuk hozni (a könnyűket sem mindig), így a 11.helyen zártunk, 2 ponttal lemaradva a 7.helytől és 8pontra a hatodik, osztályozót érő pozíciótól.

Attól tartottam, hogy ez az osztály erősebb lesz, és a „szokásos” 2 év helyett majd hármat kell itt eltöltenünk, de az első coca cola 1.osztályú év nagyon biztató volt. Jövőre egyértelműen cél a feljutás,az idei nyáron pedig a csapat megerősítése…

Tabella, végeredmény

Bajnoki meccsek, 1.rész

Bajnoki meccsek, 2.rész

Statisztikák, 1.nézet

Statisztikák, 2.nézet

Összes átigazolás a szezonban

Best Eleven

Soilhull Moors, 6.szezon

Hasonlóan kezdeném ennek az évnek a beszámolóját is, mint a negyedik évét

Első év: Blue Square North középmezőny (13.hely)

Második év: Blue Square North feljutás (1.hely)

Haramdik év: Blue Square Premier középmezőny (14.hely)

Negyedik év: BSP feljutás (1.hely)

Ötödik év: Coca Cola Liga élmezőny (4.hely)

Egyértelmű volt tehát a cél a hatodik évre…A győzelem ugyan nem szerepelt az elsődleges célok között, csakis a feljutásra koncentráltam, de ha a folyamatot nézzük, akkor láthatjuk, hogy minek kéne következnie :)

A média a 12.helyre várt minket (…), én a vezetőségnek feljutást ígértem és ez is volt a célom. A nyáron folytatódott a tavalyi trend: többnyire tehetséges fiatalok érkeztek (köztük sok magyar is!), igazán nagy játékost nem sikerült leigazolnunk…

Akikkel a jelenben is számoltam volna, az Jules Goda volt, debreceni hálóőr, mert a segédedző borzasztóan lyukasnak látta ezt a posztot, de Goda nagy csalódás volt. Ostobaságot is csináltam, mert „vakon” igazoltam le, több értéke nem is látszott, de amiket láttam azok meggyőzőek voltak. Hát a többi, meg borzasztó, így egyáltalán nem kapott lehetőséget, igyekeztem minél inkább túladni rajta, hogy legalább a fizetését ne kelljen fizetni.

Erősíteni inkább csak kölcsönből sikerült. A tavalyi év végén elvitték a legjobb csatáromat ingyen (lejárt a szerződése és nem figyeltem..), egy másik csatárom kezdett kiöregedni, a harmadik pedig nem volt formában, így az első számú cél a nyáron csatárok keresése volt. Sajnos véglegesen senkit nem tudtunk igazolni, kölcsönből oldottuk meg ezt a posztot. Az első hónapokban még Hutchinson kapott sok lehetőséget Eckersley-vel az oldalán, a szezon második negyedétől viszont már Flowers.

Pre-season transfers

 

A nyári igazolások:

A felkészülési mérkőzések:

Úgy tűnt, hogy nem lesz gond a feljutással, mert az első két meccsünket (egyaránt idegenben) nagyon magabiztosan nyertük. Ezután viszont két hazai döntetlen következett, majd zsinórban három vereség, így eléggé leszakadtunk és a középmezőnyben találtuk magunkat és csak nagyon lassan tudtunk feljebb lépkedni.

A kupák a tavalyi évhez hasonlóan ezúttal is pocsékul sikerültek: A Liga Kupában ezúttal már az első körben búcsúztunk: idegenben látogattunk a Championship egyik bajnokesélyes csapatához, a Cardiffhoz és sima 3-0 lett oda.

Ligakupa

A Johnstone Paints Trophyban jó sorsolást kaptam. Az első fordulóban ismét erőnyerők lettünk. A második körben az azonos osztályú, ám egyik sereghajtó Wrexhamet fogadtuk. A negyeddöntőben a szintén sereghajtók közé tartozó Hartlepool vendégei voltunk, akiket 1 héttel korábban hazai pályán simán vertünk. Idegenben is jobbak voltunk, a 7.percben vezetést is szereztünk, de 50 perc múlva egalizáltak. Több gól már nem esett, a tizenegyes rúgásban pedig mi hibáztunk előbb, 11 gól után a mi hatodik lövőnk kihagyta, így kiestünk.

Johnstone Paint Trophy

A FA Kupában az első fordulóban csatlakoztunk be és idegenben döntetlenre hoztunk a velünk egy osztályban szereplő, középmezőnyben tanyázó Lincoln elleni meccset, így úgy gondoltam, hogy esélyesként várom az újrajátszást. A meccsig viszont voltak bajnoki meccsek, ahol ők minden meccsüket megnyerték és élre álltak, mi pedig továbbra is gyengélkedtünk. A rendes játékidő 1-1-el zárult, majd a 120.percben megszerezték a továbbjutást érő gólt…

FA Kupa

A bajnokságban továbbra sem lendültünk formába, de az élbolytól szerencsére nem szakadtunk le, egy jó sorozattal nagyot ugorhattunk volna előre. Ráadásul a tavalyi évet figyelembe véve nem is bántam ezt, akkor az elején voltunk jó formában és a végén rosszban, ha idén fordítva lesz ez, akkor nagyobb az esélyünk a fordításra. Plusz még a bajnokság alig negyedénél tartottunk, összesen 46 meccs van a szezonban, rengeteg arra, hogy bizonyítsuk, mi vagyunk a(z egyik) legjobb csapat.

A jó sorozat szerencsére jött: kinéztem magamnak négy egymást követő meccset, ahol gyenge csapatok ellen játszottunk, háromszor itthon, egyszer idegenben, a cél a 12 pont volt, amit sikerült is hoznunk. Ezután ugyan a második helyezett otthonában kikaptunk, de maradtunk a tabella harmadik helyén és szerencsére a lendület megmaradt. Egyre jobb formába lendült a csapat és a bajnokság hajrájába éllovasként fordultam.

Hasonló volt a helyzet, mint tavaly: nagyon szoros a mezőny és viszonylag nehéz a sorsolásunk. Annyiban volt más, hogy ezúttal elkerültek a sérülések és nem a második, hanem az első helyről vártuk a hajrát, ahol ezúttal nem pukkantunk ki. Kulcsfontosságú meccseken szereztünk, 1, illetve három pontot, így három forduló előtt már matematikailag is biztossá vált a feljutásunk, két fordulóval a befejezés előtt pedig már bajnokok voltunk!!!

Így már nem is bánom az idei rossz kupaszereplést, 2015 augusztusában irány a Coca Cila Liga 1!!!! Remélhetőleg ezúttal sikerül jelentősen megerősíteni csapatot, nem úgy, mint amikor 2éve a coca cola 2.osztályába feljutáskor történt. Túl nagy elvárásom a következő szezonra nincs. Ha az eddigi hat évet vesszük figyelembe, akkor egyértelmű mi a helyzet: jövőre nem fogunk feljutni, úgyhogy a célom egy stabil középcsapat kialakítása, hogy aztán 1 évvel később a feljutásért léphessünk pályára…

Tabella az év végén

 Bajnoki meccsek, 1.rész

 

 Bajnoki meccsek, 2.rész

 Statisztikák, 1.nézet

 Statisztikák, 2.nézet

 Az összes átigazolás az év folyamán

 Best Eleven