Football Manager blog: Soilhull Moors, 5.szezon

Az előző szezon tökéletesre sikeredett. Megnyertük a Blue Square Premier ligát, elhódítottuk a FA Trophy serleget és a negyedik fordulóig jutottunk a FA Kupában. Így aztán fel volt adva a lecke az ötödik szezonra, amit immáron a Coca Cola 2.ligában kezdtünk meg. Mérföldkő volt ez a csapat életében, hiszen hivatalosan is profikká váltunk.

A média természetesen a 24.helyre várt minket, én a stabil középmezőnyt tűztem ki célul (ahonnan egy jó hajrával elérhető lehessen a 7; osztályozót érő hely). A vezetőségnek safe mid-table position-t ígértem.

A feljutás és profivá válás ellenére azonban nem sikerült túl sok játékost igazolnom…

Nyári igazolások

A nyári átigazolási időszakban csak öt játékost igazoltam, közülük hárman a jövő reménységei (Martin, Attwell, McDonald). Rabóczki Balázst első számú kapusnak szántam, de nem győzött meg a teljesítménye és hamar visszatértem a tavalyi évet végigvédő, fiatal Thomas Scotthoz. Az egyetlen komolyabb erősítés Ryan McGivern volt, aki a védelem közepére érkezett, de ő is csak a heti két meccsek miatt kapott rendszeres lehetőséget, a harmadik számú középső védőm volt, de amikor lehetőséget kapott, bizonyított. Érkezett még pár fiatal játékos kölcsönbe az elő-szezon és az ősz folyamán is, de egyikük sem jelentett komoly erősítést így szinte teljsen a blue square premier-es csapatommal kellett helyt állnom a coca cola liga 2.osztályában.

A nyáron érkezett játékosok:

A felkészülési mérkőzések:

Ez azonban sikerült, mi az hogy. Nagyszerű bajnoki rajtot vettünk, az 5. és 8. forduló között az élen is álltunk. Ezután azonban jöttek a hullámvölgyek és visszacsúsztunk, az ősz folyamán a 2-10. hely között ingáztunk.

A kupák nem sikerült valami jól. Sőt… Igazából nem vallottunk szégyent egyik sorozatban sem, erősebb csapatok ellen kaptunk ki, de elmaradtak ezúttal a bravúrok és a sorsolás sem állt mellénk.

A Liga-Kupával kezdődött a kupaszezon, ahol ugyan az első fordulóban legyőztük az egy osztállyal felettünk játszó Charltont, de a második körben idegenben játszottunk a Premier Ligás Hull ellen, sima zakó.

Liga Kupa

A Johnstone’s Paint Trophy-ban az első fordulóban erőnyerők voltunk, a második fordulóban az egy osztállyal magasabban játszó Walsall ellen idegenben esélyünk sem volt.

Johnstone Paint Trophy

A FA Kupában sem volt kegyes hozzám fortuna. Az első körben rögtön Coca Cola 1.ligás ellenfelet kaptunk (egy osztállyal felettünk), akiket még hazai pályán legyőztünk. A második körben azt a Stockportot kaptuk, akiket a tavalyi menetelés során idegenben 4-1-re vertünk. Idén ezért durván visszavágtak, 5-0-val küldtek minket haza, így maradt a bajnokság.

FA Kupa

A tél folyamán feltöltöttem a tartalékcsapatot, rengeteg fiatal játékost igazoltam, akikből bíztam, hogy kikerül majd pár éve olyan is, aki az első csapat számára is erősítés lesz.

A bajnokságban továbbra is döcögösen haladt a szekér, de azért ment előre…Tavasszal aztán egy jó szériának köszönhetően egészen a második helyig kúsztunk fel, úgy tűnt, sikerülhet a bravúr: ugyanazzal a kerettel rögtön lépni egy osztályt. A 39.forduló után így nézett ki a tabella:

1.Exeter 84 pont

2.Soilhull 70p

3.Yeovil 69p

4.Bournemouth 68p

5.Aldershot 64p

6.Oldham 61p

Az utolsó hét fordulóra tehát elég jól indultunk neki, csakhogy. A csapat kezdett egyre rosszabb formába lendülni, egyre nehezebben hoztuk a meccseket, szenvedtünk. Ráadásul kulcsemberek dőltek ki, majd amikor részletesen megnéztem a sorsolást konstatáltam, hogy az élmezőnyből nekünk van a legnehezebb programunk a hátralévő meccseken…Ezek ellenére is kritikán aluli volt, amit a csapat nyújtott, hat meccs alatt négy pontot szereztünk és visszacsúsztunk egészen a negyedik helyig…

Az utolsó forduló előtt a tabella így nézett ki:

1.Exeter 95p

2. Yeovil 80p

3.Bournemouth 76p

4. Oldham 75p

5.Soilhull 74p

Az első három helyezett jut fel automatikusan, a 4-7. helyezettek pedig osztályozókon döntenek a maradék egy feljutó helyről. Habár a mezőny nagyon szoros volt, a hetedik hely nem forgott veszélyben, mert ugyan pontszámban beérhettek volna minket és legrosszabb esetben visszaeshettünk volna a 8.helyre, de a gólkülönbségek miénk lenne jobb pontegyenlőség esetén, így vereség ellenére (hacsak nem 10-el kapunk ki) játszhatunk osztályozókat. Amikre túlságosan nem vágytam, hiszen a csapat katasztrofális formában volt, kizárt dolog, hogy 2 párharcot is megnyerjünk, jó formában levő csapatok ellen.

Az utolsó fordulóban mi a 12.helyen álló Oxfordhoz látogattunk és nem mi számítottunk esélyesnek már ezen a meccsen sem. Győzni viszont kötelező volt, ha egyenes ágon akarunk feljutni és akkor is csodák kellenek, merthogy az Oldham a 22.helyezett, nagyon gyenge Barnettat fogadta (fix 1-es), A Bournemoth pedig ugyan hazai pályán játszott, de a már bajnok Exeter ellen.

Túl sok reményt nem fűztem a csodához, ami úgy tűnt elérhető lesz, a 60.percben ugyanis megszereztük a vezetést, az Oldham pedig már két gólos hátrányban volt hazai pályán, ahhoz, hogy megelőzzenek hármat kéne rúgniuk…A másik meccsen viszont a Bournemoth tartotta az x-et és jobb gólkülönbségük miatt tudtam, hogy ez nekik jó…Itt kikapcsoltam a telefonomat (nem néztem tovább a többi mérkőzés állását), teljes erővel a védekezésre koncentráltunk és sikerült is kibekkelni a meccset. Sajnos a másik pályán az eredmény nem változott, így rosszabb gólkülönbségünk miatt lemaradtunk a dobogóról…

TABELLA

A playoff elődöntőjében pedig az Grimbsby várt ránk, akik az utolsó meccs előtt zsinórban 8 mérkőzésen nyertek (az utolsó körben kikaptak), szóval nagyon jó formában voltak, ellentétben velünk. Az első mérkőzést idegenben játszottunk és sima, 3-0-s vereséget szenvedtünk. Jobbak voltak ugyan, az egyértelmű, de nem ennyivel. Máskor fájt volna az, hogy a játék képe alapján többet kapunk ki, mint kéne, de itt úgy éreztem, hogy teljesen mi az első meccs vége, úgy sem jutunk fel…

A visszavágón kockáztattunk, és legnagyobb meglepetésemre bejönni látszott: jobban játszottunk és a 60.percben már 2-0 volt ide. Sajnos a harmadikat nem sikerült megszerezni, de igazából nem is érdemeltük meg.

PLAYOFF

Ha a bajnokság előtt valaki azt mondja nekem, hogy negyedik helyen végzünk és épphogy csak lemaradunk a feljutásról, úgy hogy nem erősítettünk, akkor aláírtam volna, de így azért ez kicsit fájt. Ráadásul egyik kupában sem szerepeltünk túl jól.

A következő szezonra nem lehet más cél, mint a feljutás.

Bajnoki meccsek, 1.rész